A többnyelvűség egyike az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásban rögzített nyolc kompetenciának, amelyek elengedhetetlenek a személyes önmegvalósításhoz, az egészséges és fenntartható életmódhoz, a foglalkoztathatósághoz, az aktív polgári szerepvállaláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez.
Ennek ellenére még mindig túl sok európai fiatal kerül ki az oktatási rendszerből anélkül, hogy használni tudna egy idegen nyelvet.
2011/2012-ben uniós felmérés készült a nyelvi készségekről, amelyben 14 uniós tagállam vett részt. A felmérés szerint:
- a részt vevő 15 éves tanulók 42%-a az általa legjobban ismert idegen nyelvet önálló nyelvhasználói szinten ismeri (ami a közös európai nyelvi referenciakeret B1/B2-es szintjének felel meg),
- a tesztelt diákok 25%-a a második idegen nyelvén is elérte ezt a szintet,
- a tanulók 14%-a egyetlen idegen nyelvet sem ismer még alapszinten sem.
Az EU ezért úgy döntött, hogy kiemelt célul tűzi ki a kisgyermekek nyelvtanítását és -tanulását. Az uniós tagállamok oktatási miniszterei 2019. május 22-én tanácsi ajánlást fogadtak el a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről.
A fiatalkori idegennyelv-tanulás fontosságát a magas színvonalú koragyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről szóló tanácsi ajánlás is kiemeli.
A nyelvi kompetenciák fejlesztése
A nyelvi kompetenciák fejlesztésére irányuló uniós stratégiát a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről szóló tanácsi ajánlás rögzíti. Az ajánlásban a tagállamok megállapodtak abban, hogy:
- javítják a nyelvtanítást a kötelező oktatás során, hogy a fiatalok az oktatás nyelvén/nyelvein kívül még legalább egy másik európai nyelvet megtanulhassanak,
- ösztönzik, hogy egy további (harmadik) nyelvet is elsajátítsanak olyan szinten, hogy folyamatosan tudjanak társalogni (ezt a szintet az Európa Tanács Közös Európai Referenciakerete definiálja),
- ösztönzik az olyan átfogó megközelítések kidolgozását, amelyek nemzeti, regionális, helyi vagy iskolai szinten javítják a nyelvoktatást és a nyelvtanulást,
- bevezetik a nyelvi tudatosság fogalmát az oktatásba és a képzésbe, hogy olyan inkluzív nyelvtanulási keret jöjjön létre, amely figyelembe veszi az egyén nyelvi készségeit,
- biztosítják, hogy a nyelvtanároknak lehetőségük legyen külföldön tanulni és továbbképezni magukat,
- újító, inkluzív és többnyelvű tanítási módszereket térképeznek fel és vezetnek be a gyakorlatba, európai uniós eszközök és platformok, köztük a School Education Gateway és az eTwinning használatával.
A Bizottság szolgálati munkadokumentuma rögzíti az ajánlás tudományos alapját és konkrét hátterét.
Többnyelvűség az osztályteremben
A migráns gyermekek idegen nyelveket és nyelvtudást visznek az osztálytermekbe Unió-szerte. Ebben értékes lehetőség rejlik az egyének, az iskolák és az egész társadalom számára is.
Az EU egészét tekintve a tanulók csupán 10%-a tanul olyan nyelven, amely nem az anyanyelve (bár ez az arány jelentősen eltér az uniós tagállamok között: Lengyelországban mindössze 1%, míg Luxemburgban 40%).
Felvetődik a kérdés, hogy miként lehet a legjobban kiaknázni az EU nyelvi sokszínűségében rejlő lehetőségeket. Bizonyított tény, hogy a migráns tanulók általában véve gyengébben teljesítenek az alapkészségek terén, mint nem migráns hátterű kortársaik.
Annak érdekében, hogy a tanulók jól teljesítsenek az iskolában, át kell alakítani az oktatási módszereket, és pozitívan kell viszonyulni a tanulók eltérő nyelvi és kulturális hátteréhez.
Az „Utak az iskolai sikerhez” nevű új kezdeményezés kiegészült az iskolai nyelvi sokszínűség és nyelvi tudatosság, valamint az osztálytermi többnyelvűség témájával.