Mi a stratégiai keretrendszer?
Az európai oktatási térség stratégiai keretrendszere strukturált mederbe hivatott terelni az Európai Unió tagállamai és a legfontosabb érdekelt felek közötti együttműködést, hogy előmozdítsa közös törekvéseik megvalósítását.
A keretrendszer ennek érdekében:
- megerősíti a szakpolitikai együttműködés eszközeit, és az érdekelt feleket a kezdeményezésben való részvételre ösztönzi;
- elősegíti, hogy szinergia alakuljon ki más releváns kezdeményezésekkel, többek között az Európai Kutatási Térséggel és a bolognai folyamattal;
- meghatározza a célértékeket és a mutatókat, melyek irányt szabnak az európai oktatási térség megvalósítását célzó munkának, és amelyek révén nyomon lehet követni az elért előrehaladást;
- előmozdítja az oktatás és a képzés beépítését az európai szemeszter folyamatába.
Mit akarunk közösen elérni?
Az európai oktatási térség teljes körű kiépítéséhez hét mennyiségi célt kell elérni.
2025-ig el kell érni, hogy
- a szakképzésben frissen végzettek körében legalább 60% legyen azoknak az aránya, akik megtapasztalták a munkaalapú tanulást a szakképzés során;
- a 25–64 éves korosztály körében legalább 47% legyen azoknak az aránya, akik az előző 12 hónapban tanulmányokat folytattak.
2030-ig el kell érni, hogy
- a 15 éves fiatalok körében ne érje el 15%-ot azoknak az aránya, akik gyengén teljesítenek az olvasás, a matematika és a természettudományok terén;
- a nyolcadik osztályosok körében ne érje el a 15%-ot azoknak az aránya, akik gyengén teljesítenek a számítástechnika és az informatikai műveltség terén;
- a 3 év és a tankötelezettség alsó korhatára közötti életkorú gyermekek körében legalább 96% legyen azoknak az aránya, akik részt vettek kisgyermekkori nevelésben és gondozásban;
- a tanulók körében ne érje el a 9%-ot a korai iskolaelhagyók aránya;
- a 25–34 évesek körében legalább 45% legyen azoknak az aránya, akik felsőfokú képesítéssel rendelkeznek.
Az együttműködés menete
A stratégiai keretnek 2025-ig mindazok a módszerek a részét fogják képezni, amelyeket a tagállamok és az érdekelt felek a társaktól való tanulás céljából alkalmaznak. Ezek közé tartoznak a következő módszerek:
- munkacsoportok, melyeket a tagállamok és a fő érdekeltek által kinevezett szakértők alkotnak;
- a tagállamok valamelyike által szervezett, társaktól való tanulást célzó tevékenységek, melyek vagy arra irányulnak, hogy bemutassák az országos szinten bevált módszereket, vagy arra, hogy egy-egy konkrét témát körbejárjanak más tagállamok részvételével;
- szakértői értékelések a tagállamok egy csoportjának részvételével, melyek iránymutatással szolgálnak egy másik tagállamnak valamely konkrét, az adott tagállamban jelentkező kihívás kezeléséhez;
- partneri tanácsadás, melynek során néhány nemzeti közigazgatás tapasztalt szakemberi tanácsot adnak valamely konkrét nemzeti kihívást kezelni hivatott szakpolitika kialakításához vagy végrehajtásához.
Oktatási és Képzési Figyelő
Az Oktatási és Képzési Figyelő áttekintést ad arról, milyen előrehaladást sikerült elérni az európai oktatási térség megvalósításához kapcsolódó célok és mutatók tekintetében.
Bővebben az Oktatási és Képzési Figyelőről
Az európai szemeszter folyamata
Az Oktatási és Képzési Figyelőben közreadott elemzés beépül a tagállamok szélesebb körű társadalmi-gazdasági fejlődésének értékelésébe, az ún. európai szemeszter folyamatába.
Bővebben az európai szemeszterről
Az európai oktatásügyi csúcstalálkozó
Az európai oktatási csúcstalálkozó alkalmat teremt arra is, hogy a tagállamok és az érdekelt felek együttműködjenek és megosszák egymással bevált módszereiket az oktatási és képzési politika terén.