Mi a probléma lényege?

Összefüggés mutatható ki az iskolai lemorzsolódás, valamint a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztettség, a szegénység és a rossz egészségi állapot között. Sok oka van annak, hogy a fiatalok egy része tanulmányait félbehagyva kimarad az iskolából. Személyes és családi gondok, tanulási nehézségek, illetve a társadalmi-gazdasági problémák egyaránt szerepet játszhatnak az iskolai lemorzsolódásban. Az említetteken túl fontos tényező az oktatási rendszer szerkezete, az egyes iskolákban uralkodó légkör, valamint a tanárok és a diákok közötti viszonyrendszer.

Mivel az iskolának idő előtt búcsút mondó diákok gyakran összetett, egymással összefüggő okok miatt nem fejezik be középfokú tanulmányaikat, az iskolai lemorzsolódás csökkentését célzó szakpolitikai intézkedéseknek ötvözniük kell az oktatáspolitikai és a szociálpolitikai eszközöket, az ifjúsági munkát és az egészségvédelem releváns aspektusait. Ajánljuk figyelmébe infografikánkat, amely általános képet ad ezekről a kihívásokról.

Milyen lépésekre került sor eddig?

• Az uniós országok elkötelezték magukat amellett, hogy 2020-ra 10% alá csökkentik az iskolákból lemorzsolódó tanulók átlagos arányát. Az évente megjelenő Oktatási és Képzési Figyelő adatokkal és elemzésekkel szolgál arról, hogy az EU egészében és az egyes tagállamokban milyen tendenciák mutatkoznak a korai iskolaelhagyás tekintetében.
• Az oktatási miniszterek tanácsi ajánlást fogadtak el a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról, mely felvázolja a következetes, átfogó és tényeken alapuló szakpolitika-alkotás keretrendszerét. Arról is döntést hoztak, hogy közös erővel dolgoznak majd a probléma megoldásán, és ennek érdekében megosztják egymással a bevált módszereket és a hatékony megoldásokkal kapcsolatos ismereteket, tapasztalatokat.
• Egy, az iskolai lemorzsolódással foglalkozó munkacsoport több példaértékű, Európa különböző részein bevált módszert is áttekintett, és tapasztalatot cserélt a témában. A munkacsoport tagjai zárójelentést adtak ki, melyben 12 pontban fogalmazták meg a szakpolitikusoknak szóló legfontosabb üzeneteiket. Mellékleteiben a jelentés gyakorlati eszközökkel is segíti a döntéshozókat: ellenőrző listát tartalmaz az egyes intézkedésekről, valamint példákkal szolgál az egyes országokban alkalmazott bevált módszerekről.
• A Bizottság konferenciát rendezett az iskolai lemorzsolódás visszaszorítását célzó szakpolitikai intézkedések megvitatására, egy évre rá pedig áttekintette, milyen szakpolitikai fejlemények történtek nyolc EU-országban.
• Az iskolai oktatással foglalkozó munkacsoport szakpolitikai üzenetekben fogalmazta meg, hogy a korai iskolaelhagyást milyen alapfeltételekkel lehet az ún. iskolaszintű közelítésmódot alkalmazva visszaszorítani. A munkacsoport online európai iskolai eszköztárat is összeállított.
• A Tanács következtetéseket fogadott el a korai iskolaelhagyók arányának csökkentéséről, valamint az iskolai tanulmányok eredményességének előmozdításáról.

Az Európai Bizottság értékelő tanulmányt tett közzé azoknak a szakpolitikai intézkedéseknek és módszereknek az eredményességéről, amelyeket az EU, illetve 37 európai ország hozott 2011 óta a korai iskolaelhagyás elleni fellépés jegyében.

A tanulmány arra enged következtetni, hogy az uniós szakpolitikai eszközök hatása nagyrészt pozitív volt a vizsgált országokban. 2011 és 2019 között az iskolát idő előtt otthagyók aránya Európa-szerte átlagosan 13,4%-ról 10,2%-ra csökkent.

Továbbra is jelentős különbségek vannak azonban az egyes országok és társadalmi rétegek között: a migráns hátterűek, a fiatal férfiak és a vidéki területeken élők nagyobb valószínűséggel hagynak fel tanulmányaikkal, még mielőtt kilépnek a tanköteles korból.

Ezért további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy hathatósan kezelni tudjuk ezt az összetett problémát, és megfordítsuk a kedvezőtlen trendeket. A tanulmány összehasonlítja különböző országok bevált módszereit, és ajánlásokat fogalmaz meg a jövőbeli szakpolitikai keret kidolgozásához. Ha szeretne bővebben tájékozódni a témában, ajánljuk figyelmébe a tanulmányról készült összefoglalót és a School Education Gateway videofilmjét a korai iskolaelhagyásról.

Az „Utak az iskolai sikerhez” kezdeményezés

Az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló közleményében a Bizottság új kezdeményezést jelentett be „Utak az iskolai sikerhez” néven, mely elő fogja segíteni, hogy az alapvető készségek terén minden tanuló elérjen egy bizonyos alapszintet.

A kezdeményezés három fő célkitűzése a következő:

• esélyt biztosítani minden fiatalnak arra, hogy az alapkészségek terén bizonyos szintű jártasságot érjen el;
• a lehető legalacsonyabbra csökkenteni azoknak a fiataloknak a számát, akik abbahagyják tanulmányaikat, mielőtt legalább felső középfokú végzettséget szereznének;
• gondoskodni a tanulók jóllétéről az iskolában.

A Bizottság 2021 tavaszán nyilvános konzultációt indít annak érdekében, hogy képet kapjon a nyilvánosság véleményéről az „Utak az iskolai sikerhez” kezdeményezéssel kapcsolatban. 

Európai iskolai eszköztár

Az európai iskolai eszköztár (European Toolkit for Schools) információforrások és gyakorlati példák széles választékát kínálja a szakpolitikusok és a gyakorló szakemberek számára az oktatás eredményességének előmozdítása és az iskolai lemorzsolódás megelőzése céljából.

Az eszköztár öt tematikus területre tagolódik azon alapfeltételek alapján, melyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a korai iskolaelhagyást iskolaszintű közelítésmóddal vissza lehessen szorítani. Az eszköztár mindegyik területet részletezi, és a leírást gyakorlati példákkal és intézkedések bemutatásával egészíti ki. Az iskolai eszköztárról további részleteket ebben a tájékoztatóban lehet olvasni.