Miért dolgozunk az európai oktatási térség kiépítésén?
Az oktatás a személyes kiteljesedés, a foglalkoztathatóság, valamint az aktív és felelősségteljes polgári szerepvállalás alapja, és elengedhetetlen az európai társadalmak és gazdaságok életképessége szempontjából. A szociális jogok európai pillére értelmében mindenkinek jogában áll hozzáférni minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz.
A Covid19-világjárvány is rávilágított arra, mennyire fontos megakadályozni, hogy a tanulást és készségfejlesztést gátló strukturális akadályok kihassanak az emberek elhelyezkedési kilátásaira és társadalmi részvételére.
Az európai oktatási térség szinergiát fog alkotni az európai készségfejlesztési programmal és az Európai Kutatási Térséggel a tudás hasznosítása érdekében. A cél az, hogy Európa helyreállításának és gazdasági jólétének a tudás legyen az alapja.
Az együttműködés kiemelt területei
Az Európai Bizottság és az Európai Unió tagállamai az alábbi területekre összpontosítanak az európai oktatási térséggel kapcsolatos közös jövőképük megvalósítása során:
- Az oktatás és a képzés minőségének és méltányosságának javítása
- Tanárok, oktatók és nevelési-oktatási intézményvezetők
- Digitális oktatás
- Zöld oktatás
- Az európai oktatási térség a világban
Az EU tevékenységei a különböző oktatási területeken:
Az európai oktatási térség kialakításának felgyorsítása
Az európai oktatási térség létrehozásának ötletét az európai vezetők először a 2017. évi göteborgi (Svédország) szociális csúcstalálkozón hagyták jóvá. Az első intézkedéscsomagot 2018-ban és 2019-ben fogadták el.
A több évtizedes szoros együttműködés eredményeként már eddig is jelentős eredmények születtek:
- A gyermekek csaknem 95%-a vesz részt kisgyermekkori nevelésben négyéves kortól.
- A fiatal felnőttek több mint 40%-a szerez felsőfokú képesítést.
- A fiatalok majdnem 90%-a úgy fejezi be a tanulmányait, hogy vagy felső középfokú végzettséget szerzett, vagy beiratkozott valamilyen képzési programba.
- Az Erasmus+ programban részt vevő diplomások 80%-ának sikerül a diploma megszerzését követő 3 hónapon belül elhelyezkednie.
Ezek az eredmények számottevő előrelépésről tanúskodnak, de további erőfeszítésekre van szükség, elsősorban az alábbiak vonatkozásában:
- az olvasási, matematikai és természettudományos készségek terén gyengén teljesítő 15 évesek aránya;
- a felnőttek tanulási tevékenységekben való részvétele.
A Bizottság 2020 szeptemberében közleményben vázolta fel az európai oktatási térségre vonatkozó megújult jövőképét és a térség kiépítéséhez szükséges konkrét intézkedéseket.
Erre válaszul az Európai Unió Tanácsa 2021 februárjában állásfoglalást tett közzé az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030).
A Bizottság 2022 novemberében jelentést adott ki az európai oktatási térség megvalósítása terén elért eredményekről, amelyben ismertette az addig elvégzett munkát és a megoldandó kihívásokat.
A következő lépések
A Bizottság 2023-ban fel fogja kérni a tagállamokat és a többi érdekelt felet, hogy vegyenek részt az európai oktatási térség félidős felülvizsgálatában. A cél az első évek tanulságainak összegzése és a 2025-ig tartó következő szakasz teendőinek és feladatainak meghatározása.
A Bizottság a tervek szerint 2025-ben átfogó jelentést készít az európai oktatási térségről.
A stratégiai keretrendszer
Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere hozzá fog járulni az európai oktatási térség kiépítéséhez, mert:
- támogatja az uniós tagállamok oktatási és képzési rendszereinek megreformálását;
- erősebb szinergiákat hoz létre más szakpolitikai területekkel, például a kutatással és innovációval, a szociálpolitikával, a foglalkoztatással és az ifjúságüggyel, valamint az uniós finanszírozási eszközökkel; mindez hozzájárul a tagállami reformok hatékonyabb támogatásához;
- célértékeket és mutatókat határoz meg, hogy irányt szabjon a munkának és lehetővé tegye az előrehaladás nyomon követését.
A stratégiai keretrendszer biztosítja az alapvető struktúrát, amelynek révén a tagállamok és a legfontosabb érdekelt felek együttműködhetnek egymással közös jövőképük megvalósítása érdekében.
A tagállamok oktatási és képzési rendszereinek tartalma és szerkezete továbbra is az illetékes állami és/vagy regionális intézmények hatáskörébe tartozik.