Skip to main content
European Education Area home page European Education Area home page

European Education Area

Quality education and training for all

Hello, a quick survey is waiting for you.

Help us improve this site by taking our quick survey. It won't take more than a few minutes.

Szakképzési kezdeményezések

A szakképzés felkészíti az embereket a munkára, és fejleszti a polgárok készségeit, hogy foglalkoztathatóak maradjanak, és megfeleljenek a gazdaság igényeinek.

Miért fontos a szakképzés?

A szakképzés olyan alapvető készségekkel ruházza fel a tanulókat, amelyek elősegítik személyes fejlődésüket, javítják foglalkoztathatóságukat és ösztönzik az aktív polgári szerepvállalást. A szakképzés fellendíti a vállalati teljesítményt, a versenyképességet, a kutatást és az innovációt.

Az európai szakképzési rendszerek a szakképzés terén érdekeltek jól kiépített hálózatára támaszkodnak. A szakképzési hálózatok igazgatásában közreműködnek a fő szociális partnerek, pl. a munkaadók és a szakszervezetek, és az irányítás különböző testületekben – kamarákban, bizottságokban, tanácsokban stb. – történik.

Szakmai alapképzés

A szakmai alapképzés általában felső középfokú és felsőfokú szinten folyik, elhelyezkedés előtt. A képzésre iskolai környezetben (főként az osztályteremben) vagy munkahelyi környezetben, például képzési központokban és vállalatoknál kerül sor.

Átlagosan minden második 15–19 éves európai fiatal vesz részt szakmai alapképzésben felső középfokú tanulmányok részeként. Ez az uniós átlag azonban jelentős földrajzi különbségeket fed el, hiszen a részvételi arány egyes helyeken kevesebb, mint 15%, míg máshol a 70%-ot is meghaladja.

Szakmai továbbképzés

A szakmai továbbképzésre közvetlenül az alapszintű oktatás és képzés után vagy a munkaerőpiacon való elhelyezkedést követően kerül sor, és a következő célokat szolgálja: a tudás frissítése, új készségek elsajátítása, átképzés, valamint személyes és szakmai fejlődés. Nagyrészt munkaalapú.

Mit tesz az EU a szakképzés területén?

A szakképzés területére irányuló európai uniós szintű együttműködés 2002-ig, a koppenhágai folyamat kezdetéig nyúlik vissza. A rákövetkező években többször bővült, például a bruges-i közleményben és a rigai következtetésekben foglaltak révén.

A szakoktatást a 2021–2030-as időszakra az európai oktatási térségre vonatkozó kezdeményezés keretében folytatott együttműködés kiemelt területeként határozták meg.

Mi a célunk?

Az Európai Unió Tanácsán keresztül a tagállamok azt a célt tűzték ki, hogy 2025-re a szakképzésben frissen végzettek legalább 60%-a részesüljön a munkaalapú tanulás előnyeiből a szakképzésben való részvételük során.

A Tanács 2020. évi ajánlása a szakképzésről

2020. november 24-én az Európai Unió Tanácsa ajánlást fogadott el a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről. Az ajánlás meghatározza azokat a kulcsfontosságú elveket, amelyek gondoskodnak arról, hogy a szakképzés gyors ütemben alkalmazkodjon a munkaerő-piaci igényekhez, és minőségi tanulási lehetőségeket biztosítson a fiataloknak és a felnőtteknek egyaránt.

Nagy hangsúlyt fektet a szakképzés nagyobb rugalmasságára, a munkaalapú tanulás és a tanulószerződéses gyakorlati képzés lehetőségeinek bővítésére, valamint a jobb minőségbiztosításra.

Az ajánlás a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretére vonatkozó ajánlás helyébe lép, és minőségértékelési mutatókat és indikatív jellemzőket tartalmazó aktualizált minőségbiztosítási referenciakeretet kínál. Ez a legutóbbi, 2020. évi ajánlás hatályon kívül helyezi az európai szakképzési kreditrendszerre vonatkozó ajánlást is.

A 2020. évi osnabrücki nyilatkozat

2020. november 30-án az uniós tagállamok, a tagjelölt országok, valamint az EGT-tag EFTA-államok szakképzésért felelős miniszterei, az európai szociális partnerek és a Bizottság jóváhagyták a 2020. évi osnabrücki nyilatkozatot a szakképzésnek a helyreállítás és a digitális és zöld gazdaságra való méltányos átállás támogatásában betöltött szerepéről. 

Az osnabrücki nyilatkozatot támogatják az európai szakképzési intézmények szövetségei (VET4EU2), valamint a szakképzésben részt vevő diákok képviselői, így az Európai Diákszövetségek Szervezőirodája (OBESSU) és a tanulószerződéses tanulók európai hálózata. 

A nyilatkozat új szakpolitikai intézkedéseket határoz meg a 2021 és 2025 közötti időszakra, amelyek a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlást azáltal egészítik ki, hogy: 

  • fokozzák a rezilienciát és a kiválóságot minőségi, inkluzív és rugalmas szakképzés révén; 
  • megteremtik az egész életen át tartó tanulás új kultúrájának alapjait, hangsúlyozva a szakmai továbbképzés és a digitalizáció jelentőségét ezen a téren; 
  • javítják a szakképzés fenntarthatóságát; 
  • segítik az európai oktatási és képzési térség kiépítését és a nemzetközi szakképzés fejlesztését.

A Szakképzési Tanácsadó Bizottság véleményt adott ki a szakképzés jövőjéről, amely fontos adalékként fog szolgálni a Bizottság 2020 utáni munkájához.

Az európai oktatási térséggel kapcsolatos stratégiai keret

Az európai oktatási térség 2021–2030-as időszakra vonatkozó stratégiai keretének részeként létrehozták a szakképzéssel és a zöld átállással foglalkozó munkacsoportot, valamint az iskolákkal foglalkozó, a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos oktatásra összpontosító alcsoportot. A munkacsoportok ösztönözni fogják az egymástól való tanulást, valamint az információk és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását.

 

Kapcsolódó tartalmak