Miért fontos a releváns ismereteket közvetítő, színvonalas felsőoktatás?

Az Európai Unió készséghiánnyal küzd, különösen a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM, angol betűszóval: STEM), valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén. A nők különösen alulreprezentáltak ezeken a területeken. 

A gazdaság és társadalom zöld és digitális átállásának eredményeként új készségigények jelentkeznek. Az EU-nak cselekednie kell, ha gondoskodni kíván a szükséges készségek folyamatos fejlesztéséről, és szeretné megőrizni gazdasági versenyképességét világszinten. 

Ezért ösztönözni kell a tanulmányokat és a képzést azokon a területeken, amelyeken szakemberhiány és munkaerő-kereslet mutatkozik. Nagyon fontos, hogy a diákok magas szintű „transzverzális készségekre” tegyenek szert, amelyeket egy sor különböző területen alkalmazhatnak. Példaként említhető a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás képessége. A kulcskompetenciák, így az alapvető matematikai és digitális készségek elsajátítása ugyancsak rendkívül lényeges.

Fontos elgondolkodni azon, miként ösztönözhetik a nemzeti felsőoktatási rendszerek a tanulókat arra, hogy releváns készségekre tegyenek szert. Ez mind személyes, mint szakmai fejlődésüket elősegítheti, és így hozzájárul a kiváló életminőség eléréséhez.

Mit tesz az Unió?

A TTMMM-megközelítés előmozdítása

Az Európai Bizottság támogatja, hogy a céloknak jobban megfelelő felsőoktatási programok kidolgozására kerüljön sor a TTMM és IKT területén, mégpedig egy szélesebb alapokon – a természettudományokon, a technológián, a mérnöki tudományokon, a művészeteken és a matematikán (TTMMM, angol betűszóval: STEAM) – nyugvó oktatási megközelítés révén.

A TTMMM az oktatás multidiszciplináris megközelítése, amely megszünteti a tantárgyak és tudományágak közötti hagyományos határvonalakat, és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, továbbá az IKT oktatását a művészetek, a bölcsészettudományok és a társadalomtudományok tanításával kapcsolja össze. Ez elősegíti a TTMM területe és más területek közötti tudástranszfert. Abban is segít, hogy a természettudományi, technológiai, műszaki és matematikai tantárgyak jobban kontextusba helyezzük politikai, környezeti, társadalmi-gazdasági és kulturális szempontból.

A TTMMM-megközelítés térnyerését az EU STEM Koalíció munkája és az európai készségfejlesztési programban felvázolt intézkedések támogatják. Az EU STEM Koalíció az Erasmus+ program keretében finanszírozott uniós szintű hálózat, amelynek munkája azt szolgálja, hogy Európában javuljon a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) oktatása.

Az európai pályakövetési kezdeményezés

Az EU arra ösztönzi a tagállamokat, hogy javítsák a felsőoktatás és a szakképzés minőségét és relevanciáját azáltal, hogy figyelemmel kísérik a végzett hallgatók szakmai életútját.

Ezt segíti az európai pályakövetési kezdeményezés és ebben segítenek azok az erőfeszítések is, amelyek a végzett hallgatókkal kapcsolatosan gyűjtött információk összehasonlíthatóságát hivatottak javítani. 

A pályakövetés segítségével:

• a diákok jobb tapasztalatokat szerezhetnek, valamint könnyebben azonosítani lehet a tanítás és a tanulás hatékonyságának és relevanciájának növelésére kínálkozó lehetőségeket; 
• könnyebb feltárni és megszüntetni az oktatás terén jelentkező egyenlőtlenségeket;
• javítani lehet a frissen végzettek foglalkoztathatóságát a készségtervezés fejlesztése és a munkáltatói igényekhez való hozzáigazítása, valamint a tantervkészítés és a pályaorientáció tökéletesítése révén;
• jobb betekintést nyerhetünk a tagországok közötti mobilitás trendjeibe, ideértve a különböző régiókban jelentkező készséghiányokat és -többleteket (az ún. agyelszívást és agynyerést);
• a beruházásokat – a bizonyítékokra támaszkodva – hatékonyan lehet összpontosítani a társadalmi igényekhez szabott, magas színvonalú oktatásra;
• könnyebben azonosítani lehet azokat a módszereket, amelyek a legjobban felkészítik a diplomásokat az aktív polgári szerepvállalásra. 

Milyen lépéseket tett eddig az EU?

Az összehangolt pályakövetés támogatása

2017 novemberében – „A megújított felsőoktatási program”, valamint „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című bizottsági közleményeket követően – az uniós tagállamok a Tanácsban elfogadták a pályakövetésről szóló ajánlást. 

Ebben az ajánlásban a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy (a Bizottság támogatásával) összehasonlítható pályakövetési információkat gyűjtenek a felsőoktatásban és a szakképzésben. 

2020-ban a Bizottság összehasonlító teljesítményértékelési tanulmányt tett közzé, amelyben a tanácsi ajánlásban meghatározott öt fő ismérv alapján feltérképezte az uniós tagállamokban és az Európai Gazdasági Térség (EGT) országokban alkalmazott a pályakövetési politikákat és módszereket.

A Bizottság emellett iránymutatást is közzétett, amelyben részletesen bemutatta, milyen módszerekkel lehet hatékonyan pályakövetési felméréseket végezni és az adminisztratív adatokat felhasználni. 

A pályakövetéssel foglalkozó bizottsági szakértői csoport 2018-tól kezdve 2020-ig, megbízatásának végéig az együttműködés és az információcsere fórumaként működött. Tevékenységének végén a szakértői csoport zárójelentést készített, melyben ajánlásokat fogalmazott meg a Bizottságnak az európai pályakövetési kezdeményezés jövőjére vonatkozóan.

2020-ban a Bizottság Eurograduate kísérleti felmérést végzett nyolc országban – Ausztriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Litvániában, Máltán, Németországban és Norvégiában –, amelynek során nemzeti szinte kiértékelte és összehasonlította az adatokat. A diplomások pályakövetésére irányuló európai kísérleti felmérés második szakaszára 2022-ben, 17 országban került sor. Ez részletesebb tényanyagot szolgáltat majd a tanterveket kidolgozó szakpolitikai döntéshozók és felsőoktatási szakemberek számára.

Emellett a Bizottság 2020–21-ben mindegyik uniós tagállamban – az adott ország viszonyaihoz igazított – kapacitásépítési tevékenységeket indított annak érdekében, hogy segítsen felkészíteni a nemzeti közigazgatási szerveket és a kutatócsoportokat az uniós szinten összehangolt pályakövetési mechanizmus bevezetésére. E tevékenységek közé tartozik többek között a pályakövetési projekttel kapcsolatos szerepvállalás erősítése az érdekelt felek körében, az informatikai és statisztikai kapacitás növelése, valamint több további intézkedés.  

További lépések

A szakértői csoport eszmecseréi és ajánlásai alapján a Bizottság 2022-ben létrehozta az európai pályakövetési hálózatot, amely az európai pályakövetési kezdeményezésben részt vevő országok közötti együttműködést és egymástól való tanulást hivatott előmozdítani.

2023-ban a Bizottság számba fogja venni a tanácsi ajánlás végrehajtása terén elért eredményeket. Azt várja, hogy 2024 végére a tagállamok 80%-ában megvalósul az összehasonlító adatokat szolgáltató pályakövetés. 

A Bizottság arra számít, hogy 2025-re Európa-szerte megvalósul a diplomát vagy szakképesítést szerzők szakmai életútjának követése.