Fokozott mobilitás és együttműködés a felsőoktatásban
A tanulási célú mobilitás lehetőséget kínál a hallgatóknak arra, hogy értékes készségeket sajátítsanak el, és külföldi tanulmányok vagy képzések keretében szélesítsék látókörüket. A mobilitás előnyei széles körben elismertek. Egy 15 és 30 év közötti európai fiatalok körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a fiatalok több mint 90%-a tartja fontosnak, hogy mobilitási tapasztalatokat szerezhessen.
Az uniós tagállamok miniszterei megállapodtak abban, hogy 2020-ra a duplájára, azaz 20%-ra növelik a külföldi tanulmányokat vagy képzést végző hallgatók arányát. A mobilitás támogatása továbbra is az Erasmus+ (az Európai Unió oktatási és képzési programja) központi eleme.
Ha Ön diák, és kész megragadni az alkalmat arra, hogy külföldi tanulmányokban vagy képzésben vegyen részt, kezdje utazását az Erasmus + mobilalkalmazás letöltésével, amely lépésről lépésre bemutatja, hogy mit kell tennie a mobilitási program előtt, alatt és után.
Miért fontos a mobilitás és az együttműködés a felsőoktatásban?
A külföldi tanulmányok vagy képzés elősegíti a diákok szakmai, szociális és interkulturális készségeinek fejlődését, és javítja foglalkoztathatóságukat. A külföldi mobilitási időszakot vállaló felsőoktatási hallgatók nagyobb valószínűséggel találnak munkát a végzésüket követő egy éven belül.
Az ilyen hallgatók 93%-a számolt be arról, hogy a mobilitási időszak után többre értékelte a más kultúrákat. 91%-uk fejlesztette nyelvi készségeit, és 80%-uk érzi úgy, hogy problémamegoldó készsége javult a mobilitási időszakot követően.
Az Erasmus+ programról készült hatásvizsgálatok szerint az EU-n belüli és azon kívüli felsőoktatási mobilitás és együttműködés előnyei sokrétűek.
Az Erasmus programról készített első hatástanulmány aláhúzza, hogy 10 munkáltatóból 9 a transzverzális készségeket – például a problémamegoldást, a csapatmunkában való részvétel képességét és az érdeklődést – tartja fontosnak. Ezek pontosan azok a kompetenciák, amelyekre a hallgatók a külföldi mobilitási tapasztalataik során szert tehetnek.
Az Erasmus+ program felsőoktatásra gyakorolt hatásairól készített későbbi hatástanulmány arra is rámutatott továbbá, hogy a mobilitási időszak pozitív hatással van a diákokra. Az egykori Erasmus+-ösztöndíjasok több mint 70%-a állítja, hogy tisztábban látja, milyen pályán szeretne elhelyezkedni miután visszatért hazájába. 80%-uk a végzést követő három hónapon belül munkába állt, és 72%-uk nyilatkozott úgy, hogy a külföldön szerzett tapasztalat segítségére volt abban, hogy megkapja első állását.
Az Erasmus+ program keretében létrejött felsőoktatási stratégiai partnerségekről és tudásfejlesztési szövetségekről szóló hatásvizsgálat megállapította, hogy az Erasmus+ együttműködési projektek révén a részt vevő egyetemek többsége felkészültebbé válik a digitális átalakulásra. Ezenkívül a részt vevő egyetemek kétharmada állította, hogy az uniós szintű projektek ösztönzőleg hatnak a felsőoktatásban a társadalmi befogadásra és a megkülönböztetésmentességre.
A mobilitás és a határokon átnyúló együttműködés azáltal is segíti a készség- és szakemberhiány problémájának orvoslását, hogy fejleszti a modern munkaerőpiac által megkövetelt speciális készségeket. Az ilyen együttműködés egyik példája a gyakornoki lehetőségeket biztosító „Digital Opportunity” elnevezésű kezdeményezés, amelynek az a célja, hogy valamennyi tudományágon belül a gyakorlatban is alkalmat adjon a diákoknak a tapasztalatszerzésre.
A határokon átnyúló együttműködés új formái hozzájárulnak majd a felsőoktatás színvonalának javulásához és megkönnyítik a külföldön szerzett felsőfokú képesítések elismertetését.
Mit tesz az EU a mobilitás és az együttműködés támogatásáért?
Az európai felsőoktatási térség olyan mélyreható változtatásokat idézett elő, amelyeknek köszönhetően ma már könnyebben lehet külföldön tanulni és képzésben részt venni: az alapképzés–mesterfokozat–doktori fokozat struktúra kialakítása és a minőségbiztosítási fejlesztések elősegítették a diákok és a felsőoktatásban dolgozó szakemberek mobilitását, valamint megerősítették a felsőoktatási intézményeket és rendszereket.
Az európai mobilitást és minőségbiztosítást szolgáló eszközök – köztük az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS), az oklevélmelléklet és az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR) – elősegítik a kölcsönös bizalom elmélyülését, és megkönnyítik a felsőfokú képesítések és tanulmányok elismerését, valamint a mobilitást.
Az Erasmus+ program közvetlen támogatást nyújt azoknak, akik külföldön szeretnének tanulmányokat folytatni, illetve képzésben részesülni, valamint a felsőoktatási intézmények közötti, határokon átívelő együttműködést megerősítő projekteknek. Azonban még sok a tennivaló annak érdekében, hogy a tanulási célú mobilitási lehetőségek mindenki számára elérhetőek legyenek.
Ezért a Bizottság tanácsi ajánlásra tett javaslatot, amely ösztönzi az oklevelek, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus kölcsönös elismerését.
A Bizottság támogatja az európai diákigazolvány bevezetésére irányuló kezdeményezést, amely a hallgatói információk cseréjét és az európai egyetemközi szövetség létrehozását hivatott elősegíteni azzal a céllal, hogy fokozza a versenyképességet, a minőséget és a kiválóságot az oktatás, a kutatás és az innováció terén.